Zalaszentgrót településfejlesztési lehetőségeit alapvetően korlátozza a településen és vonzáskörzetében a népesség alacsony száma, annak gyors fogyása, a népesség elöregedése és a képzett munkaerő hiánya. A település munkaerő és népességmegtartó erejét korlátozza a munkalehetőségek és különösen a képzett munkaerőt megtartó munkahelyek hiánya. Ördögi kör, melyből meg kell találni a kiutat. A szakképzett fiatalok elhagyják a várost, mert nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely, számukra a nagyobb városok, Keszthely és Zalaegerszeg több lehetőséggel bír. Tanulmányaik után ott vállalnak munkát és ezt követően ott telepednek le. Országos tendencia, hogy a lakosság a munkalehetőséget és a továbbtanulást kínáló regionális központokba igyekszik, s ott vagy a belvárost vagy - a szuburbanizáció hatására – a külső, kertvárosias részeket keresi. A település számára a legjelentősebb konfliktust a mezőgazdasági termelés visszaszorulása, különösen a zártkertek felhagyása okozza, melynek eredménye az egykor művelt domboldalak beerdősülése. A gazdaság fejlesztése számára megfelelő nagyságú és helyzetű területet kell biztosítani, akár a meglévő barnamezős területek rehabilitációjával akár zöldmezős beruházásokkal. A város számos alulhasznosított egykori majorsági területtel rendelkezik, melyeknél a gazdasági funkció újraélesztésével a  mezőgazdaság fejlesztési igényei biztosíthatók, a jelenlegi tájhasználat mellett. A város és természeti értékeinek megvédése kiemelt feladat, amely hosszú távú versenyelőnyt a városnak, akár a szelíd turizmuson, akár a magas hozzáadott értékű helyi termékek piacán. A térség foglalkoztatási tendenciáin elsősorban a nagy élőmunka igényű mezőgazdasági tevékenységekkel lehet segíteni, valamint a turisztikai szolgáltatások hálózatba szervezésének folytatásával. A pályázat révén a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatásának, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását szolgáló agrárlogisztikai beruházás megvalósítása, nevezetesen a Zalaszentgrót Város Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon egy bruttó 420 m2 nagyságú hűtőház kialakítása szociális-és irodahelyiségekkel, valamint manipuláló helyiséggel, amelyben a válogatási, mosási, valamit
csomagolási folyamatok megvalósulására nyílik lehetőség. A hűtőházban – a tervek szerint – a hűtési folyamat 2 különböző technológiával kerül megvalósításra, egyrészt a hagyományos hűtési technológia, másrészt az ún. ULO technológia, amely napjainkban vezető szerepet tölt be a zöldség- és gyümölcs tárolásban. Az ULO technológia szorosan kapcsolódik a hűtéstechnológiához, mert alkalmazása során a megadott legalacsonyabb hőmérsékletre kell levinni a termék hőmérsékletét. Az ULO tárolás előnyei: az alapszín jobb megtartása; nagyobb termékszilárdság; hosszabb eltarthatóság, kisebb magházbarnulás, héjbarnulás; rothadásra való érzékenység csökkenés. Az építéssel érintett, Zalaszentgrót Város Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan esetében a hűtőház megvalósításához szükséges az ingatlan közművesítése is, amelyre vonatkozóan Zalaszentgrót Város Önkormányzata engedélyes közmű-tervdokumentációval rendelkezik Zalaszentgrót környezetével harmóniában élő és fejlődő, rendezett és esztétikus megjelenésű európai kisváros, a kistérség minden térségközponti funkcióval ellátott központja, folyamatosan kismértékben növekvő lakosságszámmal, amely eléggé vonzó ahhoz, hogy a magasan képzett lakosságát, és fiatalságát helyben tartsa, továbbá reális, és ismert letelepedési célpont legyen az ország kevésbé szerencsés területeiről, vagy más országokból érkező kvalifikált munkavállalók, és azok családja számára. A város régiós összehasonlításban kiemelkedő minőségű oktatási, valamint sport- és szabadidős lehetőségeket kínál a város és a kistérség lakóinak, emellett a lakosok és vállalkozások számára érzékelhetően korszerű, ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatásokat nyújt. A környezeti fenntarthatóságra való törekvéseket demonstrálva a városi intézmények mindegyike megújuló energiaforrásokat használ, a városi lakásállomány energetikai korszerűsítése az önkormányzat szakmai támogatásának köszönhetően jól halad. Az önkormányzati ügyintézések mind a lakosság, mind a szervezetek számára elektronikus alapokon, ügyfélbarát megoldásokkal, hatékonyan, helyben illetve otthonról intézhetők. A településszerkezetből adódó belső különbségek nem jelentenek életminőségbeli különbségeket az egyes városrészek lakói számára. A belvárosban pezsgő kiskereskedelmi élet van, a belvárosi terek gyakori színhelyei a kulturális rendezvényeknek, míg a falusias hangulatú településrészek a nyugodt, természetközeli életmódra adnak lehetőséget, a szolgáltatások és infrastruktúra teljes körű kiépítettségével. A város nyújtotta közszolgáltatások minden településrész lakói számára azonos színvonalon elérhetők a környezetbarát és a lakossági igényekre épülő közösségi közlekedés, az átgondolt közlekedési rendszer, és kiépült kerékpáros infrastruktúra segítségével Zalaszentgrót 2013. január 1-jétől járási központ, ebből adódóan a környező településekkel igen szoros kapcsolatban van. A városban található a munkaügyi központ, valamint több más szakigazgatási szerv, amely az állampolgárok esélyegyenlőségét biztosítja.A település gazdasága döntően az ipari tevékenységekre, és a szelíd turizmusra épül. A jelenleg a településen működő vállalkozások a fejlesztési források sikeres felhasználásával, és az igényeikhez igazított szakképzési rendszerre támaszkodva prosperálnak. A mezőgazdasági vállalkozások hálózatos együttműködésével sikerül emelni a termékek feldolgozottsági szintjét. A város munkaerő piaci vonzáskörzete kb. 30 km-es sugarú körben kiterjed a szomszédos járások területére is. Az ipari termelés és a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások létesítményei számára a város megfelelő infrastruktúrával ellátott iparterületekkel rendelkezik. Az önkormányzat sikeresen mentorálja a vállalkozások hálózatba szerveződését, aktív befektetés ösztönzési tevékenységet folytat, vállalkozóbarát egyablakos ügyintézéssel segíti a már működős és letelepülni kívánó vállalkozásokat. A város vezetése érdemi, folyamatos és szervezett párbeszédet folytat a városi lakossággal, a letelepült vállalkozásokkal és a helyi civil szervezetekkel valamint a térség meghatározó egyéb szereplőivel. A településnek mindent meg kell tennie azért, hogy a következő években a tradicionálisan meglévő térségi központi szerepkörét és a közelmúltban ismét visszakapott közigazgatási státuszát, a járást és annak igazgatását a városban megtartsa. Zalaszentgróton a stabil, kiszámítható gazdasági növekedésre alapozva a város népességmegtartó ereje nő, a megvalósult fejlesztések révén egy vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, a táji értékekre és fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó település működik magas szintű közszolgáltatásokkal, amely a rövid élelmiszerláncok kialakításával és működtetésével a hasonló nagyságú és helyzetű települések számára mintaként szolgálhat. A város vezetése érdemi, folyamatos és szervezett párbeszédet folytat a városi lakossággal, a letelepült vállalkozásokkal és a helyi civil szervezetekkel valamint a térség meghatározó egyéb szereplőivel. Az önkormányzat szorosan együttműködik a különböző fejlesztések megvalósításánál a helyi civil szervezetekkel, úgy mint a Zalaszentgróti Városvédő Polgárőr Egyesülettel, valamint a Zala Termálvölgye Egyesülettel, akivel a gazdaságfejlesztési programját közösen képzeli el. A térségben alacsony a gazdasági aktivitás. A működő vállalkozások túlnyomó többsége mikrovállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás, alacsony szintű termelékenység és a tőkehiány jellemző. A helybeli vállalkozások csak kevés munkaerőt képesek foglalkoztatni, a helyi munkaerő többsége térségen kívülre jár dolgozni. A mikrovállalkozások jövedelemtermelő és
foglalkoztatási szerepének erősítésével bővíthető a helyi munkahely kínálat, csökkenthető a  szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség. E célok eléréséhez kitűnő mintát adhat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015. évi „Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban” pályázati konstrukciója, amely gazdaságfejlesztési projekteket támogatott rugalmas rendszerben vidéken. A 2015. évben szakértők bevonásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfogó képet adott a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátosságairól, felvázolta a térség számára célszerű továbblépési, fejlesztési irányokat. Az elemzés eredményeképpen megszülető „A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében” tanulmány többek között javaslatot tett a nyitott porták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. A koncepció hátterét az adja, hogy sok termelő nagy tapasztalattal és kialakult vevőkörrel rendelkezik, akik szívesen kijárnak és háztól vásárolnak. A térség élen jár a rendezett gazdaudvarok, fogadóhelyiségek kialakításában, és sok még nem termelőként regisztrált lakos rendelkezik termelési és ételkészítési hagyományos tudással. Azonban az is megállapítható, hogy vannak termelők, akik egyelőre nem állnak készen a vásárlók fogadására, sem a szükséges tudás, sem az infrastrukturális háttér nem áll rendelkezésükre. Viszont a kérdőívezés során a termelők nagyobb hányada válaszolta, hogy szívesen venne részt térségi kezdeményezésekben, és fejlesztené gazdaságát a REL programba illeszkedő módon. Indokolt a térség helyi szereplőinek széleskörű együttműködésén alapuló programok megvalósítása a helyi termékek és szolgáltatások vásárlásának, fogyasztásának elősegítése érdekében fókuszba állítva a helyi értékeket és kiváló minőséget. Az önkormányzat és a partner Zala Termálvölgye Egyesület célja az Innovatív, együttműködésekre építő, multiplikátor hatású gazdaságfejlesztési projektek támogatása a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzése, a gazdasági szerkezet fejlesztése és új munkahelyek létrehozása céljából. Ezért kiemelten támogatandó fejlesztési téma a helyi termékek előállításának, értékesítésének elősegítése. Az alapgondolat a hagyományos gyümölcsös program kapcsán merült fel, amely a térségben korábban évtizedekig, évszázadokig működő, ugyanakkor mára már csak nyomokban megtalálható agrotechnológiai megoldások, élelmiszer-feldolgozási módszerek dokumentálása, kiadványok kiadása, gyakorlati képzések megvalósításán alapult. Másrészt a Fecskeház elnevezésű projekt keltette fel a francia szakértők figyelmét, amely a fiatalok vidéken való megtartásán dolgozik. Végül az ún. Helyi termék projekt további kidolgozása jött még szóba, amely a LEADER csoport területén található termelők és helyi termékek összegyűjtését végezte el, és készített számukra marketing eszközöket. A vidéki lakosság életminőségét javítja és a kistelepülések megtartó erejét szolgálja a járásközpont jó megközelíthetősége. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a közlekedési kapcsolatok összehangolása a helyben élők életminőségének javításán túl segíti a gazdasági szereplők vidéki térségekbe települését is. Különös hangsúlyt érdemel amezőgazdasági termelés, elsősorban a gabonafélék, gyümölcs, zöldség termesztés, gyógy- és fűszernövények, továbbá a hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, illetve a szőlészet és a borászat tekintetében is. A táji, kulturális adottságokból kiindulva a térségben a mezőgazdaság mellett még jelen van az egyedi érteket, zalai specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas kézművesipar, amelynek fennmaradását támogatni kell. A fejlesztések CLLD keretében valósulnak meg. A gazdaság diverzifikálása feltételezi a munkaerő kínálatának a foglalkoztatási igényekhez való igazítását, a modern infó-kommunikációs eszközöknek lakosság és a vállalkozások körben való elterjesztését. Mindezt segítheti a közügyekkel, közszolgáltatásokkal, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézmények szervezeti megújulása is. A 2014-ben elvégzett ECOSYAL indikátoros felmérés alapján a statisztikai adatok térképen kerültek ábrázolásra. A zalaszentgróti járásban 2299 db egyéni és 22 társas vállalkozás található, akik 13 817 hektáron gazdálkodnak. A térségben a helyi értékek megőrzése és az azokra való építkezés mély és erős gyökerekkel rendelkeznek, amely hatalmas lökést kapott a szervezettebb közös gondolkodásnak köszönhetően. A helyi szereplők véleményei alapján alapvetően három fejlesztési irányvonal bontakozott ki, amelyek már a korábbi fejezetben is megemlítésre kerültek. a) Nyitott porták fejlesztése b) Gasztroturisztikai programok c) Termelői integráció egy logisztikai központ kialakításával A Zala Termálvölgye Egyesület területén végzett felmérések arra engednek következtetni, hogy az itt található termelők kis volumennel rendelkeznek és a tömegtermelés helyett inkább a jó minőségű, kis kiszerelésű, de közepes árkategóriájú termékcsoportok irányába érdemes elmozdulniuk. A megkérdezett gazdák sokkal szívesebben foglalkoznak kézműves termékekkel, azok helyi értékesítésével, a feldolgozással, mint a nagyobb volumenű, de inkább ipari termesztéssel. A felmérés fókuszában is azok álltak, akik hozzáadott értéket képviselnek termékeik révén. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a térségben vannak közepes és nagyobb méretű gazdaságok is, akik a hagyományos szántóföldi termesztés mellett szeretnének megjelenni a helyi piacokon. Ilyen pl.: a hús- és tejtermelők, ill., az iskolagyümölcs programban résztvevők esete. Ők lehetnek azok a húzóerők a térségben, akik a közétkeztetés és a helyi vendéglátás ellátásával képesek lennének megnyitni az egy köztes szereplős láncokat. Náluk az egyik legrelevánsabb feltétel a minőség javítása, és a konvencionálisból a helyi értékeket megjelenítő termékek irányába való elmozdulás. Gyümölcsök területén adódó lehetőségek: ? saját feldolgozó, bemutató műhely kialakítása ? raktár, hűtőkapacitás, lekvárfőző üst, magozó ? almalékészítő berendezés, aszalás felszerelése, almaecet készítés, esetleg almabor, régi gyümölcsös régi fajtákkal ? magozó-passzírozó berendezés, gépjárműbeszerzés. termékskála-bővítés. hűtő- tároló kialakítása. energiahatékonyság növelése (pl.: napelemmel). A TOP tervezés bemutatása rámutatott arra, hogy több önkormányzat is beruházást tervez az élelmiszer feldolgozás területén. A bér- vagy közösségi feldolgozási lehetőségekkel érdemes mélyebben is foglalkozni, mivel ezeknek a forrása pályázatok formájában hamarosan meg fog jelenni a térségben. Ezért területileg és tematikailag is össze kell hangolni a közétkeztetési és turisztikai
beszállítási igényeket a feldolgozott termékekre vonatkozóan. Célszerűnek látszik több önkormányzat feldolgozói fejlesztését egy központi helyen megvalósítani, így több termékcsoportot lehet koncentráltan (logisztikai központi szervezéssel), magas, ellenőrzött minőségben előállítni. A vállalkozásfejlesztés lehetőségeit nagyban befolyásolják a helyi, országos, uniós stratégiák. Ezekben minden olyan főbb fejlesztési irány szerepel, melyeket a térség adottságai, lehetőségei kijelölnek. A Önkormányzat célja tehát, hogy a fejlesztés hozzájáruljon a sajátos tájgazdálkodási vertikumok megye gazdaságán belüli súlyának növeléséhez. A fejlesztés kezeli a szezonalitást, egész évben végezhető tevékenységeket is tartalmaz. Zalaszentgrót Város Önkormányzata a Zala Termálvölgye Egyesülettel közösen már rendelkezik azokkal a kapcsolatokkal és alapinformációkkal, amelyek alapján a programban képes elindulni. Azonban fontos, hogy figyelmet fordítson a megfelelő adatbázisok kiépítésére,
amelyet fontos lenne informatikai szinten fejleszteni. Emellett a fent bemutatott projekt tervei is azoknak a kompetenciáknak a megszerzését segítenék, amelyek ahhoz szükségesek, hogy térségi szinten is felkészült, jól informált személyek segítsék a helyi termelőket. A megvalósítandó fejlesztés közvetlenül hozzájárul a település, a járás és a megye foglalkoztatás-növeléséhez, vagy a foglalkoztatottság megtartásához. Az Önkrományzat tervezi 1 fő alkalmazott felvételét a program során, aki a központban gondnoki, működtetői feladatokat lát el. A fejlesztés eredményeként lehetőség nyílik a munkaerőpiac hátrányos helyzetű célcsoportjainak foglalkoztatására, mivel a generált szolgáltatás olyan termelőket is mezőgazdasági tevékenységre sarkallhat, akik a hátrányos helyzetű csoportból kerülnek ki. A fejlesztés lehetőséget biztosít arra, hogy a megvalósuló munkahelyteremtés eredményeként a közfoglalkoztatás világából az érintett munkavállalók átkerüljenek a versenyszféra munkaerőpiacára. A megvalósítandó fejlesztés szervesen kapcsolódik a 2007-2013-as időszakban uniós költségvetési forrásból finanszírozott operatív programból elnyert korábbi fejlesztéshez, hozzájárul annak folytatásához illetve további fejlesztéséhez, mivel a megvalósítani kívánt program alapjául szolgáló tanulmány előzményeit jelentették a Zala Termálvölgye Egyesület és a LEADER csoport területén már megvalósított projektek. Ezek a projektek mind egyéni, mind közösségi szinten a kistermelők, kézművesek piacra jutását célozták meg összefogott szervezés és célzott marketing eszközök segítségével. A másik releváns esemény, amely meghatározta az akciócsoport gondolkodásának irányát, hogy részt
vettek az ECOSYAL helyi élelmiszerrendszer indikátorait vizsgáló kutatási projektben, ahol öt dél-franciaországi LEADER csoport területére látogathattak el, és ismerhették még azok fejlesztési koncepcióit. Végül a projekt egyik fontos eredménye lett, hogy egy magyar-francia
együttműködési megállapodás született a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. A fejlesztés jelentős munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg, mivel Zalaszentgrót a hátrányos helyzetű kistérségben helyezkedik el . Várható hatások/eredmények • a kistérség   Agrárgazdaságában kedvező szerkezetváltási folyamatok indulnak be; • versenyképesebbé  álik a mezőgazdasági termék előállítás; • a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képessége növekszik; • a helyben képződő hozzáadott érték növekszik. A tervezett fejlesztés keretében az alábbi költségekkel számolunk: • Előkészítési tevékenységek: Tervezés,  engedélyezés az épület és a technilógia kidolgozására, megalapozó dokumentáció elkészítése:6.510.000 Ft +ÁFA • Közbeszerzési eljárások lefolytatása: az építési tevékenység eléri a Közbeszerzési értékhatárt. A közbeszerzési szakértő díja és az eljárás lefolytatásának tervezett költsége: 651.000 Ft+ÁFA villamos áram kiépítés az épületen: 5.000.000 Ft + ÁFA • Vízvezeték, amely magában foglalja a vízbekötést, föld feletti tűzcsapot csapszekrénnyel, légtelenítőt, vízmérőhelyet mérővel és szerelvényekkel, valamint a járulékos költségeket, így a bemerés, üzembe helyezés költségét. A munkálatok tervezett költsége: 1.200.000 Ft+ÁFA. • Szennyvízcsatorna, amely magában foglalja a bekötést, a megfelelő mennyiségű tisztítóaknát-és nyílásokat fedlappal, valamint a járulékos költségeket, így a bemerés, üzembe helyezés költségét. A munkálatok tervezett költsége: 7.800.000 Ft+ÁFA. • Útépítés, vízelvezetés, amely magában foglalja összesen 1454 m2 út megépítését, a szükséges közlekedést segítő és jelző táblák elhelyezésével, ároktisztítást és fenékkorrekciót, valamint a járulékos költségeket, így a
forgalomkorlátozással, beméréssel és forgalomba helyezéssel járó költségek. Ezen munkálatok  öltsége: 18.740.000 Ft+ÁFA. • Technológia kiépítése: 5 db ~ 30 m3-es ULO tároló, + 2 db normál hűtött gyümölcstároló, mely során Hőszigetelő szendvicspanelek, Profilok szerelési segédanyaga, 5 db gázzáró nyílóajtó anyagköltsége, gázzárás, nyomásptóba, hűtéstechnológia, ULO technológia kerül kiépítésre. Ezen munkálatok költsége 61 480 755 Ft+ Áfa • Eszköz beszerzés: targonca, tároló rekeszek, polcrendszer kiépítés: 7 874 300 Ft + 27% ÁFA • Műszaki ellenőrzés: építési munkák felügyelete, szerződésszerinti teljesítés ellenőrzése, munkaterület átadás-átvétele, műszaki átadás átvétele, szakhatóságokkal történő egyesítés, összehívás, teljesítés igazolás, jegyzőkönyvek készítése: 1.302.000 Ft +27% ÁFA • Projekt menedzsment: A projekt menedzser felelős a projekt jóváhagyott keretfeltételeinek megfelelő végrehajtásáért és előrehaladásáért, a projekt ütemtervének elkészítéséért és Megvalósítási helyszínek aktualizálásáért, a megvalósítás előrehaladásának folyamatos ellenőrzéséért, kockázatkezelésért, a minőségirányításért, műszaki- szakmai döntéselőkészítésért, kapcsolattartásért: 3.255.000 Ft +27% ÁFA • Nyilvánosság biztosítása: A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. 651.000 Ft +27% ÁFA • Tartalék: 6.510.000 Ft +27% ÁFA Az agrárlogisztikai központ létesítését (hely, idő, működés) az alapvető infrastruktúra meglétén túl a kistérségben működő vállalkozások, önkormányzatok, egyéb szervezetek és tőkeerős befektetők érdekei határozzák meg. A kialakulóban lévő, vagy már kialakult ipari parkok egymáshoz való közelsége, gazdasági érdekeik egybeesése erősítheti ezt a folyamatot. A viszonylag nagy beruházási és üzemeltetési költséggel működő vállalkozás szolgáltatásai igen kiterjedtek lehetnek. A kezdeti gazdasági sikerek öngerjesztő hatásukkal, hatékony marketing munkával elismertetik saját lehetőségeiket, így mind több gazdálkodót inspirálnak a központ felé. A központ bővítése a szolgáltatások mennyisége és minősége szempontjából fokozatosan megoldható. A Zalaszentgróti kistérség a régió olyan agrárlogisztikai központjává válhat, mely helyileg is valós anyagmozgásoknak, illetve termékfeldolgozásnak részbeni központja lesz. Ezen fejlesztésekhez kapcsolódhatnak a kistérségen kívül elhelyezkedő alközpontok, amelyek egy jól átgondolt fogadó/elosztó telepek regionális hálózatást alkotják. A központ üzemeltetéséhez 1 fő alkalmazott felvételére lesz szükség, valamit beszerzésre került a projekt keretében targonca, polcrendszer és tároló edények a megfelelő feltételek biztosításához. Egy agrárlogisztikai központ megszervezése és működtetése kellő szakértelem nélkül nem lehetséges. Elengedhetetlen, hogy az anyagi folyamatok szakmai ismerete mellett egyetemi végzettségű informatikai, kommunikációs, marketing, kontrolling és egyéb menedzsment ismeretekkel rendelkező logisztikai szakemberek dolgozzanak a vállalkozásban. A kistérség önkormányzatainak minden eszközzel támogatniuk kell a helyi vállalkozások munkahelyteremtő, innovatív jellegű beruházásait, az ezekhez kapcsolódó helyi döntések, szükséges információkat és engedélyeket lehetőség szerint meggyorsítva a döntéshozatalt és az ügyintézést – ezzel is segítve a fejlesztéseket – kell a vállalkozások rendelkezésére bocsátani. A térség vezetése és a vállalkozások közötti kapcsolatot szorosabbá kell tenni a vezetői fórumok, vezetői találkozók, kötetlen beszélgetések felvállalásával, melynek célja az információ csere, a hatékony együttműködés kialakítása. A Zalaszentgróti kistérséget alkotó települések vezetőségének feladata, hogy kijelölje azokat a gazdasági irányokat, melyek kistérségbe telepedését preferálja. Ezek innovatív jellegüknél fogva húzóágazatok, amelyek vagy magas hozzáadott értéket állítanak elő, vagy a térségi munkaerőpiaci helyzetet alapvetően befolyásolják. Hatékony marketing-tevékenység révén a térség ismertsége és elfogadottsága jelentősen növekedni fog. A rendelkezésre álló adottságok maximálisan kihasználásra kerülnek a térség és települései fejlődése érdekében. A marketing-tevékenység elősegíti az egyes gazdasági területek, érdekkörök szerveződését, együttes fellépését, közös érdekképviseletét, ez pedig jelentős tényező a gazdasági versenyképesség tekintetében. A marketing tevékenységében, mint bárhol a gazdaságban érvényesül a kumulatív hatás. Ha a térség életében bárhol sikerül fejlesztést elindítani, követik az élet többi területén is a pozitív változások. Átgondolt, jól felépített marketing-stratégia nélkül viszont a térség versenyhátrányba kerül, mert a meglévő jó adottságait sem tudja megfelelő módon kihasználni, értékesíteni olyan módon, hogy a térség iránti pozitív érdeklődést felkeltse, a térségről vonzó képet alakítson ki a külvilágban. A kistérség gazdasági fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az információk cseréjének megvalósulása, a szervezett adatszolgáltatás és marketingtevékenység. Ennek két legfontosabb alapeleme a megfelelő informatikai háttér és adatbank, valamint irodahálózat, s erre a munkára egy önálló személy. A marketing sikeressége szempontjából az On-line hálózaton megjelenő információk, szolgáltatások mérhetőek, a honlapok színvonala pedig szubjektíven meghatározható indikátor lehet. A vállalkozásfejlesztés szempontjából előremutató a hatékony és gyors információcsere (pl. vállalkozói fórumokon stb.), az iparterület előnyeinek bevitele a köztudatba és annak megerősítése.